Animal vorld

Siketfajd

Előfordulása [szerkesztés]

Észak- és Közép-Európában valamint Ázsia területén honos. Fenyvesek aljnövényzetében érzi jól magát. A siketfajd korábban Európa minden nagyobb összefüggő erdőségében élt. Az élőhelyek megszüntetése és a vadászat miatt mára a magashegységek fenyőövébe és a tajgaerdőkbe szorult vissza. Magyarországon ritkán kóborol.

Alfajai [szerkesztés]

• Tetrao urogallus aquitanicus – Pireneusok
• Tetrao urogallus cantabricus – Spanyolország
• Tetrao urogallus grisescens
• Tetrao urogallus hiomanus
• Tetrao urogallus karelicus – Finnország és Karélia
• Tetrao urogallus kureikensis
• Tetrao urogallus lonnbergi – Kola-félsziget
• Tetrao urogallus lugens
• Tetrao urogallus major – Közép-Európa
• Tetrao urogallus obsoletus – Észak-Európa és Oroszország
• Tetrao urogallus pleskei – Közép-Európa, Fehéroroszország és Oroszország
• Tetrao urogallus rudolfi – Bulgária és Ukrajna
• Tetrao urogallus taczanowskii
• Tetrao urogallus uralensis – Urál-hegység és Szibéria nyugati részén
• Tetrao urogallus urogallus – Skandinávia
• Tetrao urogallus volgensis – Észak-Európa és Oroszország

Megjelenése [szerkesztés]

Testhossza 60-87 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-125 centiméter, súlya 2900-4000 gramm. A kakasoknak a nász idején szakálla van és zöldes fémfény a mellén. A tyúknak nagy rozsdasárga folt van a mellén. Gyenge repülő, a levegőben csak kis távolságot tud megtenni. Csőre rövid, vaskos, dombrú, lába erős kapirgáló láb. Tollazatának alapszíne szürke, fekete. Csüdjét is toll borítja, lábujjain a téli időszakban szarulemezek fejlődnek. Ezek a „hótalpak" megkönnyítik a havon való mozgást.

Egy dörgő kakas

és a tojó

Életmódja [szerkesztés]

Bogyókkal, rügyekkel, a fenyő tűleveleivel, hangyákkal és azok bábjaival táplálkozik. Néha egy egész fát megkopaszt a tűleveleitől. Csak rövidtávon és nagy zajjal repül.

Szaporodása [szerkesztés]

Dürgés idején tánccal, pózolással és hanggal udvarol a tojónak. Fészkét talajra, fák tövébe készíti. A fészekalj általában 5-12 tojásból áll, melyen 26-29 napig kotlik.

Dürgéskor, köszörülés közben süket, ugyanis a fejébe száll a vére és így a hallójárat hátsó falán elhelyeződött, a vértolulás folytán erősen megduzzasztható redő is, másrészt pedig a szájtátogatás következtében az alsó állkapocs hátsó csontnyúlványa is elzárja a fülnyílást. Innen a siket név. Ahogy azonban a csőrét összecsukja, ismét élesen hall.^[1]

Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]

Magyarországon ritka alkalmi kóborló. Korábban Sopron, Kőszeg és az Őrség vidékén alakultak ki állományai. Az 1880-as évek állomány-expanziója következtében települt meg Sopron és Vas vármegyék területén. A századfordulón a Soproni-hegység állománya mintegy 40-50 pld lehetett. Az I. világháborút követően a 20-as években jelent meg újra Sopron környékén. Ekkor már csak 10-15 pld-ból állt az állománya, ami a 30-as években felmorzsolódott. A Kőszegi-hegység állománya kisebb volt, nem haladta meg a 10 pld-t. Az Őrségben és a Vend-vidéken is akkor jelent meg először, amikor Sopronban. A 40-es évek elején az Őrségben egy újabb bevándorlás következtében jelentősen nőtt a populáció, 1948-ban 150 pld-t becsültek. 1955-ben a becslések szerint még 60-80 pld volt jelen, de a faj a 60-as években az Őrségből is eltűnt.^[2]

Romániában a Kárpátok egész területén megtalálható a tűlevelű erdőkben, bár állománysűrűsége területenként igen nagy változást mutat. Olykor a vegyes erdőkben (luc- vagy jegenyefenyő és bükk) is megtalálható mint költőfaj. Egyes becslések szerint romániai állománya 10 000 példányra tehető. A párokra való állománybecslés aligha lehetséges, mivel a siketfajd kakasok poligámok, és az egy kakasra jutó tyúkok száma változó lehet. Az Őrségi Nemzeti Park címerében is megtalálható.

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat